2009. január 15., csütörtök

Az azonosság öröme

Fürdéshez készülődünk... (Ez egyébként az est fénypontja. Nyolc karú polipként küzdök, hogy csak az kerüljön a kádba, ami oda való. A w.c.-papír vagy a hintőpor nem tartozik ezek közé. Szerintem.) Én M-t szabadítom ki a ruháiból, B egyedül vetkőzik. Mikor végre a kicsiről a pelenka is lekerül, egyszer csak tapsolni és sikongatni kezd. Először magára pillant, majd a meztelen B-ra. Szemében megcsillan a heuréka. Odalép B-hoz és megfogja egyik kezével a saját, másik kezével a testvére kukiját. B hangosan tiltakozik az intim szféra ilyen durva megsértése ellen, de egyúttal megérti, hogy milyen nagy mérföldkőhöz érkezett a másik, s cinkos mosollyal ennyit mond: "Kukisok vagyunk, mi?" És mivel ebben van valami nagyon vicces, hangosan, sokáig nevetgélnek.
Én ehhez már - kuki hiányában - nem tudtam mit hozzátenni. Reszkessetek lányok!!!

2 megjegyzés:

  1. Imádom az ilyen történeteket, bár nálunk az arány kicsit igazságtalanul lett elosztva! :)

    VálaszTörlés
  2. Nagyonnagy!!!
    Út az identitás felé. Rögös, de megéri!
    (És persze a blog is profi! Hajrá, kedves papcsalád... :))

    VálaszTörlés