B-t hivatalosan is gyógyultnak nyilvánították. Papírunk van róla. Igaz, ezt én már szakértelem nélkül is megtettem reggel, mikor megevett 3 szelet rozskenyeret héj nélkül, majd egy kiflit, s végül a korábban levágott kenyérhéjakat. Mindezt leöblítette két bögre kakaóval. Biztos, ami biztos. Mondjuk, tudta, hogy a kórházba megyünk kontrollra, s ugyebár, mikor legutoljára a kórházban jártunk, akkor nem volt szabad reggeliznie. Se ebédelnie. Se vacsoráznia. Másnap meg már nem bírt enni. És harmad- és negyednap se... Most feltankolt rendesen.
Az orvos jó fej volt. Mondta, hogy minden rendben van, de egy ideig ne végeztessünk a gyerekkel nehéz, fizikai munkát. Ezen persze még ott, a rendelőben kiborultam. Mi az, hogy nem ásattathatjuk fel B-val a kertet, amint hazaérünk!!!
És mivel B egy műtét alatt teljes generált kapott (kivették az orr- és garatmanduláit, leszívták a folyadékot a füléből), a gigantikusan nagy sebfelületek megterhelhetik annyira a szervezetét, hogy egy esetleges óvodától összeomolhat a rendszer. Na és ezt a terhet ki vállalja be? Szóval ovi csak leghamarabb is márciusban.
Ezúton is köszönjük mindazoknak, akik segítették, de legalábbis nem hátráltatták elsőszülött magzatunk gyógyulását! Külön köszönjük:
- Az egész Bethesda Gyermekkórház gyógyító munkáját; különösen is beteghordó Feri bácsinak, aki jóindulattal is max. fél fejjel magasabb, mint B, mégis az ölében cipelte a 20 kg-mos gyerekemet a műtőig... két emeletet... lépcsőn... lefelé... Ja, eközben B csak diszkréten ORDÍTOTT a fülébe.
- Richard Scarry-nek, hogy a Tesz-vesz városban írt Emma nyusziról, akinek dr. Leó kiveszi a manduláit.
- Kistestvér M-nek, aki ezekben a napokban nem önként és nem dalolva, de elhagyta az éjszakai szopásokat.
- Másik mamának és papának, hogy megszállás alá vonhattuk az egész házat, a végletekig kihasználva a vendégszeretetet és a türelmet.
- Falunk lakosainak, hogy senki nem halálozott el ezekben a napokban, s így nem kellett Sz-nak hazamenni temetni.
- Egyik mamának és papának, hogy miután hazatértünk, eljöttek almáslepényt sütni.
- És végül Nurofennek, hogy szimpatikus adagolófecskendőjéből elfogadta B a fájdalomcsillapítót.
Egyik nap, mikor tényleg csak a torokfájás körül forogtak a B gondolatai, a következőt mondta:
"Anya, szerinted most ráér Isten? Mert ha igen, akkor kérjük meg, hogy gyógyítsa meg a torkomat."
Ráért.
Meggyógyította.
Az orvos jó fej volt. Mondta, hogy minden rendben van, de egy ideig ne végeztessünk a gyerekkel nehéz, fizikai munkát. Ezen persze még ott, a rendelőben kiborultam. Mi az, hogy nem ásattathatjuk fel B-val a kertet, amint hazaérünk!!!
És mivel B egy műtét alatt teljes generált kapott (kivették az orr- és garatmanduláit, leszívták a folyadékot a füléből), a gigantikusan nagy sebfelületek megterhelhetik annyira a szervezetét, hogy egy esetleges óvodától összeomolhat a rendszer. Na és ezt a terhet ki vállalja be? Szóval ovi csak leghamarabb is márciusban.
Ezúton is köszönjük mindazoknak, akik segítették, de legalábbis nem hátráltatták elsőszülött magzatunk gyógyulását! Külön köszönjük:
- Az egész Bethesda Gyermekkórház gyógyító munkáját; különösen is beteghordó Feri bácsinak, aki jóindulattal is max. fél fejjel magasabb, mint B, mégis az ölében cipelte a 20 kg-mos gyerekemet a műtőig... két emeletet... lépcsőn... lefelé... Ja, eközben B csak diszkréten ORDÍTOTT a fülébe.
- Richard Scarry-nek, hogy a Tesz-vesz városban írt Emma nyusziról, akinek dr. Leó kiveszi a manduláit.
- Kistestvér M-nek, aki ezekben a napokban nem önként és nem dalolva, de elhagyta az éjszakai szopásokat.
- Másik mamának és papának, hogy megszállás alá vonhattuk az egész házat, a végletekig kihasználva a vendégszeretetet és a türelmet.
- Falunk lakosainak, hogy senki nem halálozott el ezekben a napokban, s így nem kellett Sz-nak hazamenni temetni.
- Egyik mamának és papának, hogy miután hazatértünk, eljöttek almáslepényt sütni.
- És végül Nurofennek, hogy szimpatikus adagolófecskendőjéből elfogadta B a fájdalomcsillapítót.
Egyik nap, mikor tényleg csak a torokfájás körül forogtak a B gondolatai, a következőt mondta:
"Anya, szerinted most ráér Isten? Mert ha igen, akkor kérjük meg, hogy gyógyítsa meg a torkomat."
Ráért.
Meggyógyította.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése