Vasárnap összejött a család apraja és nagyja a szülinapos B-t köszönteni. Húúúú, de jó móka volt. És a családnak lassan egyre több lesz az apraja. Minden láb alá jutott gyerek, úgy láttam. És mindig akadt egy szabad felnőtt kéz, aki elkapja, visszarakja, felvegye, amit és akit kell. Mint egy jól szervezett hangyabolyban. Minden olyan természetes volt és otthonos. Én nagyon jól éreztem magam... Ez a lényeg, nem?
És bár tényleg minden az ünnepelt körül forgott, azért a Kicsi se járt rosszul!
Igazán köszönjük mindenkinek, aki eljött és velünk ünnepelt. Akit a betegség nem engedett, annak mielőbbi gyógyulást kívánunk; akit pedig a kémiaversenyek iránti szeretete tartott távol, azt bármikor szeretettel látjuk arra a szelet tortára, amit elfelejtettünk elküldeni (bár, az is lehet, hogy a torta egy idő után magától odamászik).
Továbbá, örömmel jelentjük, hogy az újonnan kapott bábszínház varázsa még tart. Igaz, szerelőműhelyként funkcionál.
És bár tényleg minden az ünnepelt körül forgott, azért a Kicsi se járt rosszul!
Igazán köszönjük mindenkinek, aki eljött és velünk ünnepelt. Akit a betegség nem engedett, annak mielőbbi gyógyulást kívánunk; akit pedig a kémiaversenyek iránti szeretete tartott távol, azt bármikor szeretettel látjuk arra a szelet tortára, amit elfelejtettünk elküldeni (bár, az is lehet, hogy a torta egy idő után magától odamászik).
Továbbá, örömmel jelentjük, hogy az újonnan kapott bábszínház varázsa még tart. Igaz, szerelőműhelyként funkcionál.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése